Csak 4 hozzávaló 1. - márványsajtos-zöldborsós farfalle

Azért 1. mert ebből többet is meg fogok osztani. Volt egy ilyen címen futó műsor a tvpaprikán. Addig kedveltem is, amíg meg nem próbáltam elkészíteni az onnan lekörmölt recepteket. Egyszer sem lett ugyanaz a végeredmény, mint amit a két, nagyonamerikai szupermami elkészített. Az egészből a végén a cím maradt meg az agyamban, és ezt a játékot rendszeresen űzöm, de nem csak a kényszer teteti ezt velem, szeretem is az egyszerű, gyors, finom, egészséges és laktató ételeket. Ennél a példánynál tehát ne tessék valami különleges összetevőre, vagy az elkészítésben rejlő blikkfangra gondolni, véletlen sem azért osztom meg. Csak és kizárólag amiatt, mert biztos vannak még rajtam kívül olyanok, akik preferálják a meleg vacsorát és bármiféle okból kevés idejük van esténként. Nálam finoman szólva nagy a nyomás vacsoraügyileg (mamimikoreszüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüüünk és cica van valami kaja????) Ezekre az esetekre ez az egyik favoritom. És most még bővelkedem az időben, de mi lesz velem, huhh a tenyerem már viszket is, amikor az ízletes, zsenge növényeim rabságában fogom eltölteni a délutánom nagyrészét? Természetesen szigorúan a szakdolgozatom írása után :)) Pont ma szemeztem a boltban a szépen felsorakoztatott vetőmagokkal és hát mit mondjak, forrt a vérem rendesen (igen, igen engem is aggaszt, már csak a baboskendő és a nylonotthonka hiányzik rólam). Számomra nincs annál békésebb, mint amikor a nyári estéken végigsétálok a konyhakertemben (ami idén szigorúan csak úgy nagyjából 60 nm-nyi terület lesz + a 13 gyümölcsfa, ami sokmindenre elegendő, csak jól kell megszervezni az ültetési tervet, de erről majd később), és beszerzem a vacsorahozzávalókat. Az illatosabbnál illatosabb fűszernövényeket, a friss salátákat, a paradicsomot, padlizsánt, stb. és pár perc alatt az asztalra teszek belőlük valamit mindenki megelégedésére. Nade térjünk vissza erre a házi fast food-ra, amit meg kívánok osztani Veletek.

hozzávalók:

ahány személy, annyi marék mini farfalle tészta (nálunk ez a szájméretek miatt egyáltalán nem mindegy, a nagy fajtára rá sem néznek, a kisebbiket pedig mind egy szálig betolják, magyarázatot nem várok erre a sorstól)

ugyanennyi zöldborsó

1 nagyobb marék kapor

3 nagy ek. márványsajtos vajkrém

1-2 gerezd fokhagyma

A tésztát megfelelő mennyiségű sós vízben megfőzöm, közben vajat teszek egy serpenyőbe és rádobom a kaprot, kicsit hagyom kioldódni az ízét, és mehet rá a borsó és csipet cukor. Kis lángon párolom, majd hozzáadom a vajkrémet, egy kis evőkanálnyit a tészta főzővízéből és így is párolom egy keveset. Végül hozzáöntöm a megfőtt tésztát. Óvatosan összeforgatom, hogy a masnik ne törjenek össze, rányomom a fokhagymákat, összerázom, sózom,  és kész. A kapor, a borsó és a márványsajt édeskés ízvilága nagyon jól megy egymáshoz. Mindezt felnőttekre átírva igazi nyári zsenge borsóból, rendes, karcos márványsajttal és tejszínnel...hmmmm, de itt most az aprónép igényeit is figyelembe kell vennem, és közülük csak egy preferálja a büdös sajtokat.

jah és majd elfelejtettem megemlékezni a 6évesemről, akinek elfelejtettük átadni az ajándékait :)) nem reklamált és este így is élete legboldogabb napjaként aposztrofálta az aznapot :)) ezek után azért leesett nekünk a tantusz és átadtuk neki...pedig még a tortái sem lettek kifogástalanok, sőt...az oviba szánt tortája középen megroggyant, ne kérdezzétek miért, az itthonra szánt pedig a kívánt bogárhátú forma helyett egy bottal is nehezen közlekedő vénséges vén katicabogár alakját vette fel. Finomnak azonban finom volt. Az ovistorta marcipános máktorta volt (a marcipánt a nyers mákos tésztába reszeltem bele és házilekvárral kentem meg középen, mert ugye a krém felejtős), fehér és tejcsokitetővel, az itthoni meg dióspiskótába töltött fehércsokis krém szamócákkal megtűzdelve, marcipánborítással.

Csokis-kávés télűző

Ha ez így megy tovább, már ami az időjárás negatív tartományban való tartózkodását illeti, akkor mi tavaszra gurulni fogunk. Mert igaz, hogy nekem a gyerekem holnapi szülinapi tortájával kellene bőszen foglalkoznom (elméletben gyönyörűen készen van az ÁNTSZ-biztos óvodás változat, de az itthonival még bajlódom) én, ugyan bűnbánó lélekkel, de magamnak és az uramnak sütögetek kétszemélyes tortát estére hogy a jóféle édes borok és késő esti kapucsínózgatásaink megfelelően meg legyenek támogatva kalóriával. Tegnap láttam egy repectet a TVPaprikán Rachel Allen műsorában és eszembe jutott, hogy én ezt tőle már lekörmöltem egyszer. Nahát nem is nagyon várhattam tovább, mert hogy, hogynem pont volt elhasználnivaló mascarpone a hűtőszekrényben (a gonosz ott figyelt). Mivel kávés, míly fájdalom, a gyerekek nem ehetnek belőle :)) Nameg a tejfogak sem bírják a strapát és a gyerekhájnak sem tesz túl jót. Micsoda hülye, ámde annál jólesőbb kifogások, de a gonosz bennem is itt figyel olykor. Az egész életem diszkrétem átváltott az önfeladás színterévé, mióta 4 férfival élek együtt, úgyhogy én ilyen apróságokon bosszulok :))) Ez itt az én tortám, és csak egy férfival osztom meg, gyerekzsivalytól mentes esti órákban. Lélekmelengető, mind a gondolat, mind a torta. És amilyen idők járnak mostanság, mind a gondolati, mind pedig a fizikai lélekmelengetőkre szükség van :)

Az eredeti recepten változtattam, mert én szándékosan kisebb mennyiséget csináltam, de nem egyszerűen feleztem, úgyhogy én az én verziómat fogom leírni.

hozzávalók:

350 g csokoládés keksz (olyan, ami sima keksz állagú, de az egyik oldala étcsokiba van mártva, van a CBA-nak is saját csomagolású ebből és szerintem kifejezetten finom, én abból csináltam)
40 g olvasztott vaj
3 ek. tejszín
250g mascarpone
60 ml nescafe
fél tábla olvasztott étcsoki
50 g kristálycukor (én világosbarna nádcukrot használtam)
1 tojás

A csokiskekszet robotgépben összeaprítottam, hozzáadtam az olvasztott vajat és a tejszínt, hagytam jól összekeveredni a gépben, majd egy 18 cm átmérőjű szilikon tortaforma aljába simítottam és betettem a hűtőbe. A mascarpone-t habosra kevertem a cukorral és a tojással, de nem géppel hanem kézi habverővel. Az olvasztott csokihoz hozzákevertem a kávét, majd az egészet a cukros-tojásos masszához adtam. Addigra a hűtőben megfelelően megdermedt a kekszalap. Röntöttem a krémsajtos krémet és 170 fokon 40 percig sütöttem. Egy napig a hűtőben kell állnia, hogy ne essen szét. Sütés után tálalhatatlan állapotúnak néz ki, túlságosan remegős. Szóval másnap kiborítottam, így került alulra a világosabb színű rész, majd a tetejét megszórtam kiváló minőségű kakaóporral. Egy szeletet kipróbáltam porcukros szórással is, de garantáltan finomabb kakaóporral.

A csodálatos, utánozhatatlan és végzetesen egyszerű - a csokis Pavlova torta

Még azt sem bírtam kivárni, hogy holnap jó fények legyenek a fényképezéhez. Nem volt kérdés, hogy a fánkkészítés kapcsán kimaradt tojásfehérjedömpingből mi készüljön. Szinte a semmiből létrehozható ugyanis ez a csoda. Én a tesómtól kaptam egyszer egy ilyen tortát a születésnapomra és mondhatom, nálam telitalálat volt. Arról nem beszélve, hogy lehetetlen elrontani. Ezt bárhová vittem vendégségbe, egy levegővételnyi idő alatt tűnt el, és ez tulajdonképpen itthon is így van. A csokis változat Nigellától származik, de az eredeti fehér változat is nagyon finom. Az számomra inkább nyár hangulatú, inkább citromosan és rettenetes mennyiségű friss gyümölccsel szeretem. A csokisban az lett volna a legszebb, ha lett volna itthon friss málna. Mivel ennek híján vagyok, én házi körtelekvárfolyamot zúdítottam a hab tetejére és megszórtam jó minőségű 50% kakaótartalmú tejcsokival. Nem szégyenlem bevallani, hogy ez volt a vacsora és mivel bruális méretű tortát csináltam, ezért még "sajnos" a rendelkezésre áll bőséges mennyiségben, ha esetleg az éjszaka megéheznénk rá :)) Azt mondjuk nagyon nehezen tudom elképzelni, ami Nigellának már a névjegyévé vált, hogy, ahogy az éjjelilepke-kosztümben leslattyog a side-by-side hűtőjéhez és beletúr az aznapi konyhai eresztésbe. Ha aznap éppen ráksalátát csinált, akkor abból csimbókozik ki egy adagot a markába és légietlen homokóraságával továbbáll a sötétségbe. Mindig azon gondolkodom, hogy vajon utána fogat mos-e mégegyszer, hiszen állítása szerint ő mindent önnön lustasága miatt csinál olyan gyorsan és egyszerűen. Emiatt a torta miatt még ezt a rendkívül imidzsromboló dolgot is megbocsájtom neki. Személy szerint én a halmazállapotbeli és ízbeli különbségeket kedvelem benne a legjobban, vagyishogy a torta külseje ropog, a belsejében pedig szinte folyik a csokoládé, nameg ahogy a nagyon édeset felváltja egy-egy falatban a nagyon gyümölcsös.

hozzávalók:

6 tojásfehérje
30 dkg porcukor
3 ek. cukrozatlan, átszitált kakaópor
1 kk. balzsamecet
fél tábla 70%-os étcsoki durvára vágva, amit a habcsókba teszek és ugyanennyi jó minőségű tejcsoki, amit a tetejére szórok
5 dl habtejszín cukor nélkül felverve
választott gyümölcsfeltét, vagy de én most éppen körtelekvárral tálaltam

A sütőt 180%-ra előmelegítem, és egy sütőlapra sütőpapírt helyezek. Felverem a tojásfehérjét a porcukor folyamatos hozzáadásával. Megszórom a kakaóval, hozzáadom az ecetet és a csoki egy részét és ezt már habkanállal forgatom össze. A habból kialakítok egy cirka 20 cm átmérűjú alapot és a többi habot a szélére halmozom körben, hogy kosárka formát kapjak. Ahogy beteszem a sütőbe, mérsékelem a lángot 150 fokra és másfél órán át sütöm. A habot felverem, a kész, nagyjából kihűlt torta tetejére teszem, a tetejére szórom a választott gyümölcsöt (jelen esetben összeturmixoltam egy kis körtelekvárt és rálocsoltam) majd megszórom a maradék csokival.

Házi almás-mazsolás májkrém

Ezzel az étellel egy reggelizőasztalnál tartózkodni kész poligámia. Frigyek sorozata, annyira szemérmetlen dolog, hogy nem is érdemes sokáig nézni, inkább gyorsan meg kell enni, ne is lássuk. Itt van először is az összetevők frigye. Óriási harmóniában élnek egymással, a nekik megadatott rövid időt maximálisan kiélvezik vagyis inkább önzetlenül kiélveztetik. Aztán ott a friss kenyér és a kész, lehűtött és összeért májkrém frigye. Természetesen mindezt megspékelheti még az ember egy friss bagett vagy vajaszsömlesütéssel, de én ettől lustább voltam, egy szép vekni rozsos kenyeret vásároltam a péknél. Aztán, amikor már ott tartunk, hogy odanézni sem merünk, olyan szenvedélyesen simul össze a két főszereplőnk, a kenyér és a májkrém, akkor belép a sokadik főszereplő, a friss ropogós alma, és eszméletlen orgiát rendez. A szemérmesebbek ezt már csak csukott szemmel bírják, de én szemérmetlen vagyok, nyitott szemmel élvezkedem. A látványban és az ízekben egyaránt. Abbahagyhatatlan.

 Én a májkrémkészítés mikéntjét szintén anyukámtól tanultam, aki hatalmas mennyiségeket volt kénytelen előállítani disznómáj, háj, majoranna és még vagy ezerféle fűszer összeházasításával. Kis üvegtálakban lehűtve várakozott a mélyhűtőben. Ezt leszámítva sosem voltam egy májrajongó, ő pedig úgy gondolta, hogy márpedig valamilyen formában ezt mégiscsak megeteti velem és győzött. Főételként még most sem szeretem. Se frissen sütve, sem reszteltmájként, sehogysem. Ezalól egy kivétel van, a zsírban eltett hízott liba-,és kacsamáj. Krémként akkor került nálam újra az étlapra, amikor Polcz Alaine Életszakácskönyvében olvastam róla, hogy ő csirkemájból készít libamájízűt. Azonnal ki is próbáltam, és az ő receptje is isteni, de én annyit változtattam rajta, hogy kevés édes fehérborral, jó minőségű, nagyszemű aranymazsolával és almával ízesítettem. Egyszerre nagyobb mennyiségben szoktam nekiállni az elkészítésének, egyrészt mert tényleg gyorsan fogy, másrészt pedig mert a standard felvágottak és bolti májasok világa egyre messzebb kerül tőlem.  Az előkészítés 10 perc, az összefőzés ideje másfél-két óra, és nagyjából két hétre elegendő mennyiséget tehetünk be a mélyhűtőbe.

hozzávalók:

fél kiló friss csirkemáj
250 g libazsír
2,5 dl 30%-os tejszín
3 cl édes fehérbor
2 fej vöröshagyma
6-7 gerezd fokhagyma
1 nagyobb vagy két kisebb alma
1 marék aranymazsola
1 ek. majoranna
só, bors

A májat megmosom, a hagymákat az apróra vágom, az almát felkockázom. A libazsírt felmelegítem, de nem forralom és amikor már jó meleg, hozzáöntöm a tejszínt és tovább melegítem. Belekerülhet a hagyma, amit egy pár percig előfőzök, aztán a máj kivételével minden mást hozzáadok, jól összekeverem, és legvégül beleteszem a májat. Nagyon kis lángon másfél-két óráig főzöm. A végén összeturmixolom, kiporciózom és egy éjszakát a hűtőben állni hagyom. Reggel egy része a mélyhűtőbe, a másik pedig a hűtőbe és a reggelizőasztalra kerül. Ha valamit, hát ezt mindenképpen érdemes kipróbálni. Egyszerű, őrületesen finom és nagyon egészséges. Tálaláskor én tehát friss kenyérrel és felszeletelt almával kínálom, de egy egyszerű savanyúsággal ugyanolyan élvezetes lehet. Jó étvágyat hozzá:)