Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szezámmag. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szezámmag. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. március 5., szombat

Keksz tahinivel


Bevallom a szezámpasztával hadilábon állok. Magát a szezámmagot nagyon szeretem, de a belőle készült olajos, kesernyés krémet annyira nem, talán a túlzott "súlyossága" miatt. Hozzáteszem rögtön, hogy összesen kétféle dologban találkoztam vele, a humuszban és egy pite jellegű süteményben, amit a Kísérleti konyha oldalán találtam, meg is csináltam, el is fogyott, de nem éreztem végzetes vonzerejét. Úgy két hete besokalltam az édességekből de mégis vágytam valamire, amit egy finom tea mellé el lehet ropogtatni, akkor találtam egy mogyoróvajas keksz receptet, amiben nemes egyszerűséggel lecseréltem a mogyoróvajat szezámpasztára. Nem sült el rosszul. Inkább édeskésnek hívnám, mint édesnek és most pont ez kellett nekem és nagyon jól érvényesül benne a pirított szezámmag. Egy részét eltettem egy kekszesdobozba, és csak a napokban vettem elő. Nagyon jót tett neki. Az állaga elég morzsálódós, de egy forró tea mellé hihetetlen finom, omlós és különleges ízű. Nézzétek el nekem a nagy képen látható becsillanást, azért merészeltem felhasználni ezt a képet, mert pont a tökéletlenségében rejlik a szépsége szerintem, olyan, mintha varázspor hullana rá éppen :)

a hozzávalók:

25 dkg puha vaj
10 dkg porcukor
1 kk. vaníliaaroma
25 dkg liszt
10 dkg kukoricaliszt
5 dkg kakaópor
1 csipet só
2 ek. pirított szezámmag
2 ek. szezámpaszta

A sütőt 180 fokra előmelegítettem, a vajat habosra kevertem a cukorral, hozzáadtam a vaníliaaromát és a szezámpasztát. A kétféle lisztet a kakaóval és a sóval összekevertem és a vajas krémhez adtam. Fura vizeshomok állaga lett. Golyót formáztam belőle, sütőpapírral bélelt tepsibe tettem őket és egy villával benyomtam a közepét. Nagyjából 20 percig sütöttem. Nem lehet egyből elfogyasztani mert közvetlenül a sütőből való kikerülés után még nagyon lágy.

2011. február 2., szerda

Házi ropi - ha unjuk a bolti banánt


Talán jobban tettem volna, ha nem említem meg két posttal ezelőtt, úgy a diós lekvárgolyó tájékán, hogy a gyerekek mit meg nem esznek, akár még rota idején is...hát nem tudjuk meg soha, hogy valóban ő volt-e, de az emlegetett szamárhoz nagyon hasonló dolog úgy éjjel fél egykor megjelent és úgy dózerolt át rajtunk, mint egy emésztőrendszeri minicunami. Rajtam csak az fogott ki, hogy egyedül voltam velük és egy Sívaszobor karmennyiségével kellett volna, hogy rendelkezzek. Még szerencse, hogy két illemhely van, de azt egy duplalépcső választja el egymástól. Valahogy elvergődtünk reggelig, aztán felmerült a kérdés, hogy hogyan tovább a reggeli kérdéskörében. Fura módon enni nem akartak, de éhségérzetet azt éreztek. Egy nagy kancsó gyógyteával csillapítottam le őket mikor bevillant a saját gyerekorvosom ilyen esetekben használatos intelme: ropi és kipezzzzzsegtetett coca-cola. Boltba menni lehetetlenség ilyen állapotú kölykökkel, nameg kicsit inkvizíció-szerű is lenne, bolti ropit pedig nem tartok itthon, úgyhogy adódott a feladat, hogy valami ehhez hasonlító dolgot villantsak elő. Van egy kártyás rendszerű ősrégi receptgyűjteményem, abban felleltem a tökéletes házi ropogtatnivalót. Csináltam belőle egy simát, egy mákosat és egy szezámmagosat, mert megérdemlem. A natúron marakodhatnak az egy méter alattiak, a többi a miénk és mi fűszeres joghurttal fogjuk megvacsorázni. Mondhatni, hogy mi már most előre diétázunk, mert tudjuk, hogy úgyis jön aminek jönnie kell. Az elmúlt öt évben még soha nem fordult elő az, hogy én megúsztam volna a vírusgazdák kéretlen ajándékait. A diétát azonban nem bánom, főként nem ebben a formában:))

hozzávalók:

200 g liszt
1 tojás
1 tk. só
1 tk. cukor
30 g olvasztott teavaj
1 dl tej
mák, szezámmag

A hozzávalókat gépi dagasztóspirállal teljesen homogénre gyúrtam és 1 órát letakarva állni hagytam. Aztán kinyújtottam, szép vékonyra, hogy jó ropogósra tudjon sülni, a tetejét bevizeztem, megszórtam a magokkal. Azokat a nyújtófával szépen belenyomtam. Háromszögeket vágtam belőle és 200 fokos sütőben 15-20 perc alatt megsütöttem. Mi öten vagyunk, nekünk a fent leírt adag kevés volt/van/lesz. Egy alkalommal elfogy, úgyhogy én már délután duplázni fogok biztos, ami biztos, de azért így írtam le, mert ezek az eredeti recept arányai. Formára nem egészen lettek olyanok, mint amire számítottam, mert megemelkedtek és belül üregesek lettek, de ez nekem kifejezetten jól jött a fűszeres joghurtba való mártogatás okán :)