Egy karácsonyi befutó

Tegnap vajas-túrós pogit sütöttem. Legyen elég annyi, hogy nem maradt időm befotózni, életem legjobban sikerült pogija lett, de ez nem az én érdemem, nem valami nagy durranás pogácsát sütni, de ez a recept verhetetlen. A www.desszer.eu oldalon található, és ajánlom mindenki figyelmébe. Nálunk hatalmas karriert futott be. Nem véletlen, hogy nincs róla kép :) Kellett bele két sárgája, tehát a fehérjével kellett kezdenem valamit. Nem töprengtem túl sokáig, mert a citromos habcsók csak úgy magában is remek választás, de én most felturbóztam egy kevés kurkumával, egy lehelletnyi mézeskalácsfűszerrel, egy evőkanál mézzel és két marék, aprított diákcsemegével. Az egész nagyjából 20 perc alatt készül el mindennel együtt, persze érdemes még hagyni száradni kicsit, de én bevallom, hogy sokkal jobban szeretem úgy, ha a közepe még ragad egy kicsit. Egyszóval neki sem veszem elő a sütis pléhdobozt, mert egész biztos, hogy a bringázásból hazatérők egy morzsát sem fognak hagyni belőle. Éreztem én, hogy jól kell időzítenem. Eszméletlen finom. Tilos pontos mértékegységeket használni.

A recept érzésre:

2 tojásfehérje
fél citrom leve
1 narancs héja
1 marék aprított diákcsemege
1 ek. méz
1 púpozott kk.őrölt kurkuma
4-5 ek. porcukor
1 kk. sütőpor

A fehérjékhez hozzáadtam a citromlevet, belereszeltem a narancshéjat és miközben a kézi mixerrel kevertem szépen hozzáadagoltam a porcukrot, a sütőport, majd a mézet és végül a kurkumát. A diákcsemegét nagyjából felaprítottam és belekevertem. Kávéskanállal sütőpapírral bélelt tepsibe apró kis halmokat tettem és először úgy 5 percig 200 majd 150 fokos sütőben további 10 percig sütöttem-szárítottam. Verhetetlen. Biztos, hogy lesz a karácsonyi aprósütis részlegen az asztalon!

Gyümölcskenyér cupcake álcában

Holnap vendégségbe megyek egy olyan helyre, ahol három gyerkőc van. Nem egy klasszikus láblógatós vendégségről van szó, a vizsgaidőszakommal szorosan összefügg a látogatásom oka. De ahol ennyi potenciális sütiügyfél van, oda az ember nem megy üres kézzel. Gondolkodtam, hogy mit süssek, és hát a karácsony szelleme nem nagyon hagy másfelé orientálódni, így egy egyszerű de nagyszerű gyümölcskenyér mellett döntöttem. Valahogy az őzgerinc formát és a szeletelgetést annyira unalmasnak találtam, micsoda szerencse, mert az őzgerinc formámat megtámadta a rozsda úgyhogy rövid úton megszabadultam tőle és ezt a eszközhiányt egyenlőre nem pótoltam. Maradt tehát a muffinforma. Gyerekként a választásom egyértelműen a mini tortára esett volna szemben a klasszikus szeletelt változattal. Volt még itthon a múltkori eresztésből fehércsoki is, és ez az édes kis cukorgyöngyös virágocska. Nem volt hát kérdés tovább, hogy milyet készítsek és remélem, hogy telitalálat lesz. Nagyon finom lett, tele van datolyával, kandírozott narancshéjjal, mazsolával és vörösáfonyával. Ezeket nem nagyon méricskéltem hanem csak úgy marékszám összedobáltam őket, kicsit beliszteztem, hogy ne süllyedjenek le olyan szomorkásan a tészta aljára, hanem minden harapásba jusson belőlük. Szerintem cirka egy óra volt az egészet elkészíteni, én tehát ezt a nagyon gyorsak közé sorolom, ráadásul megfelelő körítéssel szintén dísze lehet a karácsonyi asztalnak.

A hozzávalók:

mindenféle szárított gyümölcsből úgy összesen 4 maréknyi 2 ek. liszttel összekeverve
160 g finomliszt
150 g porcukor
125 g vaj vagy margarin
4 tojás
2 tk. sütőpor
4 ek. rum (nem aroma!!!!!)
1 rúd vanília kikaparva
1 citrom héja és leve
1 zacsi vaníliás cukor vagy pár csepp esszencia

a tetejére 2 tábla olvasztott fehércsoki és bármilyen dísz

Kimértem a hozzávalókat, a vajat a cukrokkal habosra kevertem, hozzáadtam a vanília belsejét, a citrom levét és héját is, majd egyenként a tojásokat, végül a rumot, jól kikevertem. Hozzáadtam kanalanként a sütőporos lisztet, végül fakanállal a szárított gyümölcsöt. 180 fokra előmelegítettem a sütőt, mivel nem nő nagyra, majdnem teljesen megtöltöttem a kivajazott formákat és 20 percig sütöttem őket. Tökéletes állagúak lettek. Kicsit hagytam hűlni és utána feldíszítettem.