Oldalak

2010. szeptember 6., hétfő

Répasüti

A sárgarépa, a barnacukor és a citrom találkozása igazi jóbarátság. Nem egymás mellett, hanem egymásba karolva, egymást átölelve menetelnek be az ember szájába. Az ízét számomra szinte éteri magasságokba emeli az a tény, hogy gyerekkorom egyik meghatározó gasztronómiai élménye, nameg, hogy az eredeti recept a dédnagymamám múltbéli zamatos kis lábnyoma itt a jövőben :) Bármíly hülyén hangozzon is most ez :) Az elkészítésére azonban csak az vállalkozzon, akit nem zavar, hogy a sok hűhó szinte a semmiért van, már ami magát a matériát illeti. Ahogy készül, úgy fogy. A készítő egyetlen esélye a folyamatos, munka közbeni nassolás. De még ez sem teljesen kielégítő, mert én például ennek a fogyasztását úgy képzeltem, hogy amikor már minden agytiporka alszik, akkor a könyvemmel, egy nagy pohár mentás limonádéval és két-három darab ilyen kis csodagolyóval kiülök az erkélyre és magányosan élvezem ki a pillanatot. Átfutott még az agyamon az is, hogy elrejtek egy párat, úgysem látták volna, mert a kuktáim nem érik fel a konyhapultot...de a gonoszságfaktorom meglepően alacsony volt vasárnap:) Az elkészítése baromi egyszerű. Semmi más nem kell hozzá, mint körülbelül 1 kg sárgarépa, fél kg barnacukor és 2 nagy biocitrom. A répát megtisztítottam, meghámoztam, ledaráltam egy 1 ek. napraforgóolajon kis lángon elkezdtem párolni. Amikor már üveges volt, akkor hozzáadtam a barnacukrot és ezzel addig-addig kevertem, kavartam, melegítettem, amíg a levet, amit a cukortól engedett majdnem teljesen elfőtte, lehetett látni, hogy már formázható. Hagytam hűlni és amikor már majdnem kihűlt, akkor belereszeltem mindkét citrom héját és belecsavartam az egyiknek a teljes levét. Golyócskákat formáztam, cukorba forgattam és kis papírtányérkákba tettem...volna :)

7 megjegyzés:

  1. Ez nagyon jól hangzik. Ki is próbálom.

    VálaszTörlés
  2. Juhéééééééééééééééééééééééééééé :) az első kommentelőim, akiket nem ismerek máshonnan :)) sziasztok :)

    váljék egészségetekre, már, ha marad, mint ahogy írtam is :)

    VálaszTörlés
  3. ez 1 boldog nap a mi Igorunk életében :)))) annyit azért árulj már el, hogy a répa krémesre lett főzve, vagy hogy ilyen szép sima a cucc? mármint tök homogén állagúnak néz ki. Tudom, tudom a tehetség... Hozhacc holnap este :))

    VálaszTörlés
  4. Igen, igen én is élő tanúja vagyok ennek a finomságnak, mert hogy kóstoltam az eredetit!!!
    Köszi a receptet!
    És ha már itt vagyok, hadd dicsérjem blogodat, Nagyon,nagyon tetszik!!!!! Fogom olvasni : )))))
    Zsuzsa

    VálaszTörlés
  5. Zsuzsi sziaaaaaa :))))))
    mi cserébe a zakuszkádért vagyunk oda a tegnap reggeli felbontás óta :))

    VálaszTörlés
  6. Früh, nem lesz krémes egyáltalán, totál darabos és ízre olyan marad, mintha friss reszeltrépából készült volna....

    VálaszTörlés