Oldalak

2011. január 29., szombat

brushcetta simple


Nem mintha lenne belőle bonyolult, de ez viszi a prímet. Ha az ember gyereke a délelőttjét egy csokipartint tölti, akkor gyakorlatilag az ebéd gyerekbe való bekerülési esélye a nullánál konvergál. Több tonna smarties, raklapnyi nutellás goffri és egyéb nyalánkág után, az ebédlőasztalnál eljátszottam a gondolattal, hogy elkérem a szomszédnéni régmúltat idéző kacsatömőjét, de legalábbis levágok a slagból egy hetven centis darabot és az egyik végén beöntöm a levest a lefogott gyermek szájába. (nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de késztetést érzek, hogy megosszam, hogy amikor az anyai idegszálak összeborzolódnak, na arról nem szól a fáma sajnos, csak a békésen szunnyadó kisdedet homályos tekintettel és angyali félmosollyal szoptató anyukakép furakszik be erőszakosan a köztudatba. De hogy mi van a közöntudatlanban..vagy inkább a kollektív anyukatudattalanban..ajvé...sokat látott filmrendezők, akik rendszeresen játszanak a valóság és a képzelet határán egyszerre szisszennének fel e brainstorming láttán-hallatán :))) nade ezt most hagyjuk. A tegnapi nagybevásárlás idején felmarkoltam egy doboz shiitake gombát is. Nem vagyok nagyfogyasztó, lévén mostanra a mennyiség és a minőség karöltve figyelnek az első helyen, ha kajáról van szó.  És mivel az ebéd megtorpant a levesnemevésnél, úgy félnégy tájékán korrant egyet a gyomrom. Eszembe jutott a gomba nameg Jamie legegyszerűbb gombás bruschetta receptje. Naná, hogy 10 percen belül készen is volt. A fokhagymát azonban, a tegnapi padlizsános saláta okán kihagytam belőle, cserébe belereszeltem egy egész citrom héját. Eszméletlen az a selymesen csillogó vajas-citromos kakukkfüves szósz, ami ebben a tíz percben összeáll a tepsi alján....mondanom sem kell, hogy sima csiperkéből (talán látványosabb a barna változatból) ugyanolyan finom, úgyhogy aki nagyon nem bír magával, a kép láttán, ne habozzon.

hozzávalók:

1 vastagabb szelet friss, pirított barnakenyér
250 g gomba
1 ek. teavaj
1-2 ek. jó minőségű olívaolaj
1 biocitrom reszelt héja és a felének a leve
friss kakukkfű
friss petrezselyem
kevés morzsolt csilipaprika
szemes tengeri só és sok-sok-sok-sok frissen őrölt bors

A lényeg az, hogy a serpenyő, amiben készül elég nagy legyen ahhoz, hogy a gombák ne érjenek össze, mert akkor főni kezdenek és nem pirulnak. Ez esetben a gombaszeletek szottyadtkák lesznek és úgy nem annyira finom és látványos. A mutatvány összesen annyi, hogy jó forró serpenyőben felhevítem az olívaolajat, rádobom a negyedelt gombát, kicsit pirítom, átforgatom, majd rádobom a fűszernövényeket, a sót a borsot és végül meglocsolom a citrommal. A vajat utolsónak adom hozzá, hogy egy picit besűrítse a gomba levének és az olívaolajnak a keverékét. A citrom héját csak tálaláskor reszeltem a tetejére.... miközben befaltam, kárörvendő tekintettel bámultam a nyálukat csorgató gyerekeimet, akik a borsmennyiség  és a belemorzsolt csilipaprika miatt sajnos nem kaphattak ebből, viszont remek párizsis szendvicset uzsonnáztak...:))))


3 megjegyzés:

  1. Ez igazán a kedvemre való!:)

    VálaszTörlés
  2. Kata, garantáltan nem fogsz csalódni :))) nincs arányban a befektetett energia és az élmény az utóbbi javára!!!!!

    VálaszTörlés