2010. október 15., péntek
Újrahúrozott töltött karaláb
Bátran kijelenthetjük, hogy ez alapvetően nem egy slágerkaja. Nálunk rajtam kívül a mindenevő legnagyobb gyerekem volt hajlandó csak megenni. Neki ugyan öröm főzni, de én szeretem ha nem kell két fogást csinálnom csak azért, mert a család három másik férfitagja nincs kellőképpen kielégítve :) Ezért aztán tegnap megvariáltam ezt az ellentmondásokkal teletűzdelt kaját és vélhetően ezekben a percekben ugrik a majom a vízbe, ami a férjemet illeti, mert úgy látom épp ebédideje van :) Nem árultam el neki, hogy mit tettem az ozsonnástasak mellé ebédre. Nem győzöm hangoztatni, hogy milyen szerencsés vagyok. Az elmúlt napokban ugyanis az én drága szomszédnénim megajándékozott egy vödör karalábéval, két nagy csomóra való paszternákkal és gyönyörű, hibátlan, apróbb méretű roppanós almákkal. A paszternák, mint a fehérrépa nagyobb testvére, nálam sem szerepelt tavalyig az ültetendők listáján. Idén tavasszal megpróbáltam, de szanaszét rágta valami élősködő, úgyhogy lemondtam róla...ezidáig. A hagyományos változat két legfontosabb kiegészítője a tejföl és a rettenetes mennyiségű petrezselyem nem maradt el, ezek nélkül ugyanis fabatkát sem ér az egész. Az elkészítés módján illetve a darálthúsba kerülő dolgokon változtattam egy keveset. Én már ebédeltem. Nem akarok elfogult lenni, de most mégiscsak az leszek: nem esem túlzásokba ha azt mondom, hogy a végeredmény egy nagyon zamatos, könnyű de mégis laktató finomság lett a klasszikus receptből. Ehhez én nem szeretem a szárnyashúsokat használni. Amúgy sem vagyok egy csirkemell-őrült. Nem mondom, hogy nem finom, de nekem egy kicsit egyhangú és száraz. Pont az hiányzik belőle, ami a sertéshúsban megvan, azok a kicsit zsírosabb részek, amikből minden finomság belefő a szószba.
A hozzávalók:
5 közepes fej karalábé
500 g darált sertéshús
1 marék bulgur
1 kisebb alma
2 nagy csokor petrezselyem
1 tojás
1 nagy paszternák
2 fej vöröshagyma
1-2 gerezd fokhagyma
2-3 kisebb szem burgonya
1 nagy doboz tejföl
1 ek. cukor
só, bors
A karalábékat meghámozom, és kivájom úgy, hogy lehetőleg ne lyukadjanak ki alul. A burgonyákat és a vöröshagymát meghámozom és felszeletelem. Az egyik hagymát rögtön dobom hozzá a darálthúshoz. Egy kis napraforgó olajon a cukrot elkezdem karamellizálni és amikor már barnás színezetű, akkor beledobom a hagymát. Egy kicsit együtt pirítom, majd mehet hozzá a sok kis kerek kivájt karalábészem és a felszeletelt krumpli, só, bors. A paszternákot és az almát lereszelem, az egyik csokor petrezselymet felaprítom és a bulgurral és az összenyomott fokhagymákkal együtt hozzádom a darált húshoz, beleütöm a tojást, sózom, borsozom és megtöltöm vele a karalábéfejeket. A maradék húsból kis gombócokat formázok. Amikor kész, akkor beleültetem a már piruló karalábé és krumpliszemek közé, és felöntöm annyi húslevessel, hogy majdnem ellepje. Magasabb falú edényt használok, mert egy idő után még a zöldségek és a hús is engednek levet. Együtt rotyognak legalább egy órán át. Ekkor leveszem a fedőt és a dobozos tejföl felét egy kis étkezési keményítővel összekeverve a tetejére öntöm. További negyed óráig hagyom kis lángon gyöngyözni. Utána lekapcsolom és a fedő alatt hagyom állni. Tálaláskor nem maradhat el róla a tejföl és a petrezselyem. Garantáltan tavaszias íze számomra könnyebben elviselhetővé teszi majd a hideg téli napokat :)) jó étvágyat hozzá!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése