2010. augusztus 11., szerda
"Addigra már...
...a zab is kidugta a fejét odafönt a lankán, úgy simult a rögökre, amikor oldalról érte a nap, mint valami áttetsző, zöld selyemtakaró. Bújtak a kerti növények, egymás után, s Buzát megtanította asszonyát a kapálás titkaira. Miképpen kell meglazítani a földet a kapa élével, nem mélyen, hogy gyökeret metsszen, nem is sekélyen, hogy kárba vesszen a munka, de úgy, hogy nőjön tőle dúsan a növény, mintha csak tejjel s mézzel öntöznék. Erős harmatok hulltak éjszakánként, s nőtt tőlük a legelő füve, mint húzták volna. Telt hassal tértek meg esténként a juhok, s az újszülött bárányok ugrándoztak naphosszat a duzzadó erőtől. Mely erő duzzadt mindenben, aminek földben volt a gyökere. Rügyek pattantak, virágok bomlottak, csírák fúrták át fejükkel az avart. Fehéren világítottak a kökények fent a dombokon, s a nádas menti rétekre aranysárga szőnyeget borított a békavirág meg a gólyahír. A kőrisligetben ibolya virágzott s az illata egészen a házig elért."
Szerintem én a születésbe vagyok szerelmes, és az egész posztot csak emlékeztetőül szánom, ráadásul jórészt magamnak, hogy még nyár van. Hogy miért? Mert tegnap este - nyár dereka ide vagy oda - visszavonhatatlanul éreztem az őszillatot. Ennek tiszteletére kezdetét veszi a gyógynövények és termések begyűjtése. Citromfüvet, levendulát, zsályát, rozmaringot, borsmentát, kakukkfüvet, zellerzöldet mélyhűtőbe, szárítva, teának és fűszerolajnak, mandulát, mogyorót és diót a süteményekbe, szilvát lekvárnak (idén rummal és gyömbérrel), és a paradicsomszószt, pürét ilyen-olyan fűszerkombinációban, padlizsánt vinettének, körtét szintén lekvárnak, a tavalyi nagy sikert aratott kakukkfüves és citromfüves változatban.Begyűjtöttem néhány dolgot:) Tetszetős mélylila, már majdnem ébenfekete padlizsán, zeller, karalébé, paradicsom, paprika, és fűszerek, oregánó vagyis szurokfű, citromfű és tárkony. Többre nem volt időm azalatt az egyetlen, áldásos és termékeny óra alatt, amit a fiúk bringázással töltöttek. A zöldeket szépen átpermeteztem egy nagyon gyenge vízsugárral, csokorba kötöttem és fellógattam a mandulafára. A citromfűből kizárólag teafüvet készítek, ami kiváló nyugtató és antibakteriális-antivirális hatású. A tárkony sültek mellé frissen is isteni, de én levesben szeretem a legjobban. Illetve fehérborecetbe téve zamatos-nyárízű salátaöntetet is fogok belőle csinálni. Az oregáno felhasználási lehetőségeivel egy lexikont lehetne megtölteni, ezért ezt a lehető legtöbb formában hasznosítom. A zsályát teaságra és sülthúsízesítésre ítélem, de neki van még egy feladata, nálam elsőszámú gnocchi-ízesítő, fokhagymával pirítom olívaolajon és ebben forgatom meg a frissen kifőzött tésztát..hmm...holnap ez lesz ebédre :)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése