Ezzel az étellel egy reggelizőasztalnál tartózkodni kész poligámia. Frigyek sorozata, annyira szemérmetlen dolog, hogy nem is érdemes sokáig nézni, inkább gyorsan meg kell enni, ne is lássuk. Itt van először is az összetevők frigye. Óriási harmóniában élnek egymással, a nekik megadatott rövid időt maximálisan kiélvezik vagyis inkább önzetlenül kiélveztetik. Aztán ott a friss kenyér és a kész, lehűtött és összeért májkrém frigye. Természetesen mindezt megspékelheti még az ember egy friss bagett vagy vajaszsömlesütéssel, de én ettől lustább voltam, egy szép vekni rozsos kenyeret vásároltam a péknél. Aztán, amikor már ott tartunk, hogy odanézni sem merünk, olyan szenvedélyesen simul össze a két főszereplőnk, a kenyér és a májkrém, akkor belép a sokadik főszereplő, a friss ropogós alma, és eszméletlen orgiát rendez. A szemérmesebbek ezt már csak csukott szemmel bírják, de én szemérmetlen vagyok, nyitott szemmel élvezkedem. A látványban és az ízekben egyaránt. Abbahagyhatatlan.
Én a májkrémkészítés mikéntjét szintén anyukámtól tanultam, aki hatalmas mennyiségeket volt kénytelen előállítani disznómáj, háj, majoranna és még vagy ezerféle fűszer összeházasításával. Kis üvegtálakban lehűtve várakozott a mélyhűtőben. Ezt leszámítva sosem voltam egy májrajongó, ő pedig úgy gondolta, hogy márpedig valamilyen formában ezt mégiscsak megeteti velem és győzött. Főételként még most sem szeretem. Se frissen sütve, sem reszteltmájként, sehogysem. Ezalól egy kivétel van, a zsírban eltett hízott liba-,és kacsamáj. Krémként akkor került nálam újra az étlapra, amikor Polcz Alaine Életszakácskönyvében olvastam róla, hogy ő csirkemájból készít libamájízűt. Azonnal ki is próbáltam, és az ő receptje is isteni, de én annyit változtattam rajta, hogy kevés édes fehérborral, jó minőségű, nagyszemű aranymazsolával és almával ízesítettem. Egyszerre nagyobb mennyiségben szoktam nekiállni az elkészítésének, egyrészt mert tényleg gyorsan fogy, másrészt pedig mert a standard felvágottak és bolti májasok világa egyre messzebb kerül tőlem. Az előkészítés 10 perc, az összefőzés ideje másfél-két óra, és nagyjából két hétre elegendő mennyiséget tehetünk be a mélyhűtőbe.
hozzávalók:
fél kiló friss csirkemáj
250 g libazsír
2,5 dl 30%-os tejszín
3 cl édes fehérbor
2 fej vöröshagyma
6-7 gerezd fokhagyma
1 nagyobb vagy két kisebb alma
1 marék aranymazsola
1 ek. majoranna
só, bors
A májat megmosom, a hagymákat az apróra vágom, az almát felkockázom. A libazsírt felmelegítem, de nem forralom és amikor már jó meleg, hozzáöntöm a tejszínt és tovább melegítem. Belekerülhet a hagyma, amit egy pár percig előfőzök, aztán a máj kivételével minden mást hozzáadok, jól összekeverem, és legvégül beleteszem a májat. Nagyon kis lángon másfél-két óráig főzöm. A végén összeturmixolom, kiporciózom és egy éjszakát a hűtőben állni hagyom. Reggel egy része a mélyhűtőbe, a másik pedig a hűtőbe és a reggelizőasztalra kerül. Ha valamit, hát ezt mindenképpen érdemes kipróbálni. Egyszerű, őrületesen finom és nagyon egészséges. Tálaláskor én tehát friss kenyérrel és felszeletelt almával kínálom, de egy egyszerű savanyúsággal ugyanolyan élvezetes lehet. Jó étvágyat hozzá:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése