Ez a két dolog gyakorlatilag ma nem hagyott élni. A bonbonokon egy két hét múlva esedékes születésnap miatt rugózom, többféle ízesítésűvel szeretnék megtölteni egy szép dobozkát, de az az igazság, hogy nézni könnyebb, mint csinálni. Pedig annyit lestem, hogy csak na. A Bonbon Mániát és a Praliné Paradicsomot bújtam hetekig. De bizton állíthatom, hogy a képen látható itt a legszebb darab, a többi hagy némi kivánnivalót maga után. A két sarkallatos problémakör az az, hogy bármilyen óvatosan festem ki az ecsettel a bonbonsablont, mindig maradnak benne levegőbuborékok. Legalábbis az első eresztésnél mindegyikben volt. A másik a lezárás. Hát...khm...mindent mondtam közben magamban. Se egyenes, se kellő vastagságú nem lett. Utóbbit még értem, hogy hogy orvosoljam, de előbbinél hiába használtam habkártyát, hogy a felesleges csokiréteget eltávolítsam. Nem lett tökéletes annyi biztos. Mivel én türelmetlen típus vagyok (három fiam általi kiképzésem ellenére, mely alapján már egy kérődző tehén nyugalmával kellene rendelkeznem) szóval ezt most hamar feladtam, holnap fogok nekifutni mégegyszer. Volt ám helyette bőven mivel pepecselnem, mert ma, amikor felnyaláboltam az ovisokat, kiderült, hogy a holnapi farsangi buliból hiányzik a farsangi fánk. Naneeeeeee. Bevállaltam. Csináltam a klasszikust és egy mákos-citromosat. A méretüket a kis kezecskékre állítottam be. Nagyon édesek lettek, minden tökéletes volt addig, amíg fel nem fedezték a sáskák. Alig tudtam kimenteni belőle két doboznyit. Ipari mennyiséget csináltam másfél kiló lisztből és Reni receptjét használtam Az élet napos oldala blog szerzőjéét (egészen pontosan a szerző anyukájáét, hajjdeszeretem az ilyen anyukáktól származó recepteket :))) Hagy élvezkedjenek a kis cowboyok, meg tündérek. Nameg az én egérkém és Zorróm :)) Gyönyörű, rugalmas, levegős, tökéletes fánkok lettek!!
Egy keveset változtattam a recepten, de csak az óvónők értekében. Nem hinném ugyanis, hogy a nagy báli forgatagban a lekvárpacákkal kívánnak közelharcot vívni, úgyhogy a klasszikus darabok masszív porcukorréteget, a másik pedig a tésztájába 2 ek. darált mákot, kívülre pedig citromköntöst kapott (3 ek. porcukor és annyi citromlé, amivel szép, vékony, fényes réteget lehet kenni a fánkok tetejére).
Most vagy eltűnt a kommentem, vagy jóváhagyás után jelenik meg? :_))
VálaszTörlésNos ez előbbi, akkor újra megismétlem.
VálaszTörlésNem találok rajta semmi hibát, nagyon finom lehet.
Ha tudok segíteni valamiben szóljál:-)
Lenne pár kérdésem:
-a formát nem tetted előtte üresen a hűtőbe?
- milyen csokit használtál
- végén nemtetted ugye mélyhűtőbe?
A talpazás nem egy könnyű feladat, mert hagyni kell neki helyet. A talp nekem sem mindig teljesen sima, de ez engem nem nagyon szokott zavarni, a csokikapszliban kevésbé látszik:-))
Minden elismerésem a Tied! Én bizony még nem mertem nekiállni a bonbon készítésnek. Úgy félek a temperálástól, mint a tűztől!
VálaszTörlésMegtévesztő ez az egyetlen szem bonbonka Verám :)) ezen kívül mindegyik hibás darab, ámde nagyon finom. A csokit úgy olvasztottam fel, hogy nagyon kis lángon melegítettem alatta a vizet és amikor már félig megolvadt, akkor folyamatosan kevergettem azzal a lapos sütitölteléksimítókanállal vagymittudoménhogyishívják, és gyönyörű fényes-krémes és totál homogén maradt. Egyébként a valentin-napi torta tetejére készített szívecske ezzel a módszerrel egyenesen tökéletes lett.
VálaszTörlésGesztenye, ne aggódj még a hétvégén megjelenek nálad :)) A formát egyébként előtte nem tettem a hűtőbe...70%-os Lidlben kapható étcsokit használtam és a végén a mélyhűtőbe tettem, ami ezek szerint nem volt jó ötlet :) Suli után érkezem :))
Igorka!
VálaszTörlésNem hiszem, hogy a mélyhűtőtől lett volna levegős, de én nem szoktam, szerintem az elég drasztikus hűtés a csokinak, elég a sima hűtő is.
Én mostanában, főleg, ha folyósabb krémet készítek, akkor háromszor kenem ki a formát, hogy a kifordításnál ne roppanjon szét.
BéVé!
Ne féljél a temperálástól, alkalmazd az egyszerűbb beoltásos módszert, Pralinénál és nálam is olvashatsz róla.
Na és akkor mi van, ha nem olyan fényes, mint a bolti? Semmi, magunknak csináljuk és a lényeg, hogy házi, tudjuk mi van benne. Nekem sem sikerül mindig:-))
Próbáld meg, nem fogod megbánni:-)
igorom, közben én is készítettem egyet! beoltásos módszerrel. gyönyörű fényes lett, tényleg nem vészes az eljárás. de az ecsettel kikenés nem ment, túl nagy az ecsetem, úgyhogy beleöntöttem, kicsit vártam és kiöntöttem belőle. a levegőbubikat meg úgy űztem el, hogy a formát többször odacsaptam az asztalhoz és elmenekültek a bubik :) de konkrétan egy szem készült, mert a gyerekeknek csináltam ropogós csokis meglepit a maradék csokimikikből. holnap lefotózo és felteszem. eközben vettem elő a praliné formát és csináltam egy, azaz egy szemet. de nem lett elég vastag a fala és eltört, amikor kivettem a formából. egyébiránt tökéletes lett. :))))
VálaszTörlésköszi Gesztenye a biztatást!
Kiváncsi vagyok!! Én a falát legalább kétszer festettem, úgyhogy azzal nem is nagyon volt gond, én a lezárással nyűglődtem iszonyú sokat. Ma fogom újrakezdni, amikor Laci elviszi a fiúkat, mert csak akkor tudok kísérletezni, ha nincs itthon lévén ő a meglependő egyed :))
VálaszTörlésCsodaszép a bonbonod Igorka!Nagyon finom lehet!:-)
VálaszTörlésKöszönöm :)) és azóta már tudom is a dörgést :)) mert ez még csak egy igen gyenge próbálkozás egyetlen ép darabja volt :))
VálaszTörlés