Ízre mindenképpen és úgy képzeltem, hogy nem lesz rajta repedés, olyan finom, puha lágy állagú tésztává állt össze az egész, de tévedtem. Az elmúlt hetek legfinomabb kenyér jellegű sütése, már ami az én sütőmet illeti. Eszméletlen egyszerű a receptje. Van ennek a kenyér dolognak egy számomra nagyon vonzó szimbólumrendszere (függetlenül attól jut ez most eszembe, hogy a posztban tulajdonképpen zsömléről van szó). Mivel ma már evidencia az, hogy a boltban van kenyér,sőt mitöbb ez az egyik legnagyobb ábécés alapvetés, ezért az emberek többségében fel sem merül, hogy ugyanezt igazából semmivel sem nagyobb energiabefektetéssel anélkül is előállíthatnák, hogy a lábukat ki kellene tenni otthonról. Övezi valamiféle misztikum az egész kenyérdolgot. Ha én valahol kimondom, hogy reggelire zsömlét sütöttem, akkor legtöbbször úgy néznek rám, mint egy ufóra, de a legjobb esetben is valami olyasmit feltételeznek magukban, hogy pék leszármazott vagyok, aki a klasszik dagasztóteknőben félig elmerülve kétségbeesett szemekkel órák óta tésztát punnyaszt. A kenyér számomra egyenértékű a családdal, a békességgel, a termékenységgel, a bőséggel. Az ember szinte tiszteletet érez, amikor megvág egy maga által sütött veknit. Ezek itt most mini kenyerek. A méretét úgy állítottam be, hogy a családom férfi tagja ne úgy nézzenek rá mint egy megtermett morzsára. A formáját pedig úgy, hogy könnyedén lehessen megtölteni mindenféle finomsággal, egyszóval legyen tárolófelülete :) Az összes hozzávaló 6 darab tenyérnyi méretű kis minicipóhoz 450 g BL80-as liszt, 1 ek. lágy teavaj, 1 tk. só, 1 zacsi szárított élesztő, 1 tojás és másfél bögre melegvíz. Ennyi. Jól jól kidagasztottam géppel és fél órát hagytam kelni. A tészta állaga olyan lett (ami nekem nagy kedvencem), hogy már csak lisztezett kézzel lehet hozzáérni, mert még ragad, de már összeállt olyan szép, fényes, hólyagos felületű. Bőségesen lisztezett deszkán lelapogattam, de már nem gyúrtam rajta, hanem 6 egyforma részre, olyan szabálytalan, inkább háromszög formára vágtam és 220 fokon 18 perc alatt tökéletesre sült. Gyönyörű, szivacsos állagú, nem fojtós és finom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése