Oldalak

2011. április 13., szerda

Illatos-omlós egybensült karaj klasszik fűszerkéregben


Ő az új barátunk. Viszonylag rövid életű lesz, ezt már látom, de kőszívünkkel nem fogjuk siratni, hanem helyettesítjuk azonnal :) Lassan már csirkeundorom van. Egy dolog, hogy már nem is vagyok képes többféleképpen elkészíteni, egy másik pedig, hogy az utóbbi időben csakis minősíthetetlen szagú és halmazállapotú csirkehúsra sikerült szert tennem, pedig több helyen is szoktam vásárolni. Van egy helyi hentesem is, (akinél egyébként erre a csodás csontos karajra is ráraboltam) illetve az Intersparban mindig szép szokott lenni a húsáru. De az utóbbi időben ezeken a jól bevált helyeimen is olyan húst találtam, aminek valamiért az agyonfűszerezés és sütés után is fura állotthús-íze volt, arról nem beszélve, hogy nem bírom a kis zsírdarabokat amik nem képesek kisülni a combokból rejtélyes oknál fogva. Azt vízionálom ilyenkor, hogy ez a zsírpárnácska kizárólag az egyhelyben toporgó és napfény sosem látott, csalánt és tyúkhúrt hírből sem ismerő szerencsétlen futószalagtyúkok sajátja. Úgyhogy egy időre becsömörlöttem a csirkehúsba. Ez azonban egy kiváló alternatíva azoknak, akik a sertéshús zsírosságára hivatkozva nem készítik vagy nem fogyasztják el ezt a húsfélét. Az igazán jó karaj nagyjából ugyanolyan száraz, mint egy csirkemell, de optimális esetben vajpuhára süthető, ha betartjuk az elősütés szabályait. Ezt történt az én másfél kilónyi karajommal is. Előző este szépen mozsárban összetörtem az alábbiakat:

1 ek. színesbors
1 ek. köménymag
2 ek. rozmaringlevél (természetesen mondanom sem kell, hogy a friss fűszernövény összehasonlíthatatlan a zacskóssal)
4-5 szem borókabogyó
1 ek. tengeri só

A cirka 1,5 kg-os hús felületét beolajoztam, majd a fűszereket egy nagyobb tálcába öntöttem és jól megforgattam benne a húst, hogy a külsejére ragadjon a fűszerkeverék. Aztán folpackban pihent a hűtőben reggelig. A sütőt 200 fokra előmelegítettem. Egy fémfogantyós, magas falú serpenyőben, olajon megpirítottam minden oldalról a hússzeletet, hogy összezárjanak a pórusok, így lesz igazán omlós, önmagát süti meg :)) Aztán ment a sütőbe 2 órára, az első óra végén mérsékeltem a hőt 180 fokra és az utolsó fél órára betettem mellé egy halom hasábokra vágott burgonyát, ami szintén adott neki egy kevés levet és helyette magába szívta a hús köményes-rozmaringos szaftját. Hát....disznót nem tartanék, de tyúkon gondolkodom :) három kis kapirgáló nekem untig elég lenne, nameg egy kakas, de félek, hogy a szomszédok megtalálnák a módját a hajnali 4kor kukorékoló barátom elhallgattatásának...Pedig de szép életük lenne hátul a konyhakertemben...lenne bazsalikomízű csirkém, meg lestyánízű csirkém....én bizony még le is tudnám vágni őket, persze közben nagyon sajnálnám :))))

5 megjegyzés:

  1. Atom jól néz ki! Indiaiasan próbáltad már?

    VálaszTörlés
  2. Még nem, de nem hangzik rosszul! Olyasmi fűszerekkel, ahogy a múltkor azt a csípős csirkés kaját csináltad? Isteni lehet! Vettem is csípős piros curryszószt, kanállal eszem :)))) meghülyítettél ezzel a csípőssel :))

    VálaszTörlés
  3. Na, hova lett a hsz-em?
    Aha, pl. gyömbéresen. Én is magamat :))).

    VálaszTörlés
  4. Kedves Igorka!
    Köszönöm, hogy játszottál velünk!!! Küldenél nekem egy címet e-mailben? :)))))

    VálaszTörlés