2010. július 18., vasárnap
Calendula, levendula, ilyendulaolyandula
...borongóvirág, gyűrűvirág, kerti peremér, sárgarózsa, tűzvirág vagy közismertebb nevén KÖRÖMVIRÁG. Illetve, hogy ebből hogyan lesz a házipatika számára egy végtelenül értékes krém, gyógyszer, gyógyhatású készítmény. Rögtön előrebocsájtom, nem vagyok kémikus. A gyógynövényeket ismerem, de biztos van még mit tanulnom róluk, illetve az elkészítésükről, felhasználási lehetőségeikről is. Egyet azonban biztosan tudok, engem egy ilyen illatú kéz nevelt fel, azért a vonzalmam a krémhez a tudatalattiban gyökerezik. Simán vádolhattok elfogultsággal :)Ez a bizonyos kéz ma vérprofi segítséget nyújtott nekem a kertben (a tulajdonosát a fiúk csak úgy nevezik, hogy "sütisnagyi a boszorkány". Ez a kéz halálbiztos, ha növényekről van szó. Észrevétlen csinál parlagból oázist. Nála a növények énekelnek és táncot járnak, tündökölnek, igen, ők kérnek elnézést, hogy kinőttek a földből. A kéz tulajdonosa az anyukám. Ma reggel, mielőtt megérkezett, tudtam, hogy a lisztharmat átköltözik a szomszédba (bocs Lajosbácsi), a borsóhüvelyek maguktól kinyílnak és a szemek szépen sorban elgurulnak a tálba, a gazok pedig elsorvadnak. A körömvirágok pedig hat hetes tündöklés után a bőrünkbe itatódva hálálják meg a sok gondoskodást amit nyújtottunk nekik. Két krémet is gyártottam ma, mindkettőt a kerti munka bőramortizációs faktorának növekedéséből adódóan. Inkább nem fotóznám be ugyanis, hogy egy kellemes komposztforgatás, gazolás és csalánlékészítés után hogy néz ki a kezem. Ám e krémeknek köszönhetően a sebed beforrnak, a keményedések pedig megpuhulnak. Varázsütésre. Selymeslila kedvencemmel csaltam ma, mert a kertből az illata miatt ugyan jutott a lakásba, de az nem került a krémbe. Kész illóolajat használtam, de csak időhiány miatt :) A körömvirág azonban délelőtt még kint virított a kertben, kétféle színben is csúfolódott a sápadtsárga napkoronggal. És nyert. A színe felülmúlhatatlan. Többek között ez adja az első képen jobb oldalon látható tégely gyönyörű színét. A bal oldaliét pedig a lanolin. Előbbit sérülésekre, berepedésekre használom,(és ezzel mélységesen leegyszerűsítem a felhasználási lehetőségeket) utóbbit pedig menthetetlennek értékelt munkáspraclijaim rendbehozására. Az eredmény tökéletes. Nem napközbeni használatra való azonban egyik sem. Este, lefekvés után, nagymamis cérnakesztyűvel teszem fel az i-re a pontot.
Körömvirág krém:
1 kocka jó minőségű főzőmargarin (ami tökéletes erre a célra, mert segít a bőr nedvességtartalmának megőrzésében, de az eredeti krémet a nagyanyáink disznózsírban főzték-sütötték-keverték-kavarták)
1 csokor gyönyörű, friss, zsenge virágfej
A fotókon elég jól látszanak a művelet lépései. A virágfejeket jól átmosom és kéztörlőn megszárítom. Aprítom, és mire ezzel végzem, addigra a margarin már folyékon és éppenhogycsak rotyog. Beledobom az összeaprított virágfejeket és kevergetve az első rottyanásig főzöm, pirítom benne, utána lehúzom a tűzről. Hagyom kihűlni, és a mélyhűtőbe teszem. Ha teljesen lehűlt, újra átmelegítem a mikróban, egy nagyon finom gézre öntve átszűrom, hogy virágmaradvány egyáltalán ne maradjon benne, ettől ugyanis sokkal hamarabb megromlik. A kis üvegcséket amikbe töltöm, szintén a mikróban még utócsírátlanítom. Érdemes több kicsi adagra osztani és csak annyit elölhagyni a hűtőben, amennyit éppen használunk. A többi pedig mehet vissza a mélybe.
Levendulás bőrpuhító:
2 ek. lanolin (100 g lanolin cca. 4 ek.-nak felel meg, én ennyit szoktam kikeverni egyszerre)
2 ek. olívaolaj
15 csepp búzacsíraolaj
6 csepp levendulaolaj
3 csepp szantálfaolaj
A hozzávalókat egyszerűen összekeverem, amíg a hozzávalók homogén masszává nem válnak és a hűtőszekrénybe teszem, hogy megszilárdulhasson. Első használatra nagyon ragacsosnak tűnik, de a kéz - s ez nyilván bőrtípustól függő - úgy szívja magába mint valami életelixírt. Nagyon hamar megszűnik ez a ragacsos érzés és nem marad más csak a bársonypuhaságú bőr. A puhaságot és a táplálást a lanolin és az olívaolaj adja, a levendula az illatért és a fertőtlenítésért és felelős, illetve a nyugalomért amit áraszt, a szantálfa pedig az én külön perverzióm, kizárólag az illata miatt keverem bele, számomra nagyon különleges aromája van.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése