Gyors randikaja

Ha tegnap este lenne, akkor ezt a kaját nem főzném meg mára. Függetlenül attól ugyanis, hogy kétségbeesett kutatások után a mélyhűtőben és a sima hűtőben fellelhető maradékokból készült, nem pazarolnám bele két finnyáskodó, hörghurutos, síró-pityogó-óvodábanemvaló gyerekbe. Nézni is rossz volt azt a turkálást, amit lerendeztek ebéd közben, ekkor kezdett körvonalazódni bennem egy olyan álomkép, hogy az üres lakásban ketten ülünk a háziúrral egy csinosan megterített, gyertyafényben úszkáló asztalnál, valami lágy zene hangja cincog az éterben és mi homályos szemmel vedeljük a fehérbort emellé az igencsak íncsiklandó fogás mellé. Ezért hát úgy döntöttem, hogy ez egy tipikus randikaja. Az ovis szekció bosszúból megkapta a tegnap ebéd maradékát, ezt a finomságot pedig eltettem estére (cserébe körübelül ötször lopták el a kést meg a villát a fényképezés közben, úgyhogy most 1:1 a meccs állása).
Natehát eltettem estére, de ezen a ponton megintcsak gellert kap a történet, mert az este szintén nem egy házirandiról fog szólni, ugyanis vendégünk érkezik, méghozzá többnapos, all inclusive ellátásra, de úgy érzem, hogy neki szívesebben adom majd oda :) tudom ez most csúnyán hangzik, nadehát mely szakács szereti ha finnyáskodnak az általa készített ételen. Gyanítom semelyik. Alapanyagok tekintetében a hal típusáról nem fogok tudni referálni, mert ezt a 4 szeletet még egyszer pár hónappal ezelőtt fagyasztottam le úgy, hogy szétszedtem egy kilós kiszerelést. Annyi bizonyos, hogy tengeri hal és hogy filé. Az elkészítés cirka 20 percet vett igénybe. Eljátszottam a totálisan lehetetlen gondolattal, hogy még nagyon-nagyon fiatal vagyok, és már önálló lakásom van, egy garzon, ahol EGYEDÜL lakom. Felteszem fél8-ra érkezik a vacsorapartnerem és én fél6tól háromnegyed7ig a kádban henyélek, trendi újságokat olvasva és mondjuk lime-os, szódás gint iszogatva. 7től fél8ig pedig szinte már unottnak tűnő nyugalommal elkészítem ezt az ételt. Közben nem mamikáznak, nem akar senki kakilni, inni, nem keresi rajtam, vagy keresteti velem a kissé nyálkaszagú alvóállatkáját vagy nem pisil a szőnyegre, hogy aztán azon lapozgassa az elázott legoújságot. Csokonainak Jószef Attilával szemben rohadtul igaza volt, úgyhogy én a továbbiakban az ábrándozást hagyom másra, és megyek vissza a dagadt ruhához. De előtte megosztom veletek a randikaját :)

Hozzávalók:

4 szelet tengeri halfilé
1 ujjpercnyi gyömbér
1 fokhagyma
5-6 zsályalevél
1 db kápia paprika
nagy fej vöröshagyma
fél szelet póréhagyma
2 dl fehérbor
2 dl tejszín

Nincs itt semmi varázslat. A vöröshagymát apróra, a pórét és a kápiát nagyobb darabokra vágtam, kevés olívaolajra rádobtam, utána mehet a zsályalevél, az is nagyobb darabokra vágva, hogy az olajban kijöjjön az erőteljesebb íze, egy keverés, rá a halszeletek, fedő, így 5 perc nagyobb lángon, míg a hal levet nem enged. Aztán mehet a reszelt gyömbér és a nyomón átpréselt fokhagyma, rá a bor, még 10 perc a fedő alatt. Végül a tejszín. Én szeretem ha sok leve van, mert a nagy kagylótésztába istenien belefolyik.