Oldalak

2011. szeptember 14., szerda

Könnyű csokis volt-nincs :)

Nekem állandóan naprakésznek kell lennem. Főleg mióta újra dolgozom. A gyerekeim hozzászoktak egy kajamennyiséghez és színvonalhoz és nem engednek belőle. Úgy csüngenek rajtam, mint három szájzáras pitbull. Követelőznek, és mindeközben segíteni is, meg enni isakarnak. Mindenből és állandóan. És persze a "meglepi" sosem maradhat el. A múltkori posztban sirattam a nyarat, most azonban már sok a jóból. De édességgel mindenképpen készülnöm kellett, egyrészt miattuk, másrészt pedig azért, mert holnap sütinapot tartunk kollektíve munkahelyileg, aminek semmi más lényege nincsen, mint az, hogy mindenki aki akar, készít valamit és egész álló nap csak habzsolva zabálunk :) dícséretes kezdeményezés, és guillotine-ként súlyt le azokra, akik bőszen fogyóznak. Én összekötöttem a kellemest a hasznossal. Leszögeztem, hogy ilyen melegben be nem kapcsolom a tűzhelyet, úgyhogy olyat kerestem, ami gyereksegédlettel, sütés nélkül elkészülhet, ki is néz valahogy és még finom is. Bár egy feltételnek nem felel meg, a választásom erre az édes kis semmiségre esett, ami a klasszikus chokito-szerű randasággal bír, az íze azonban valami eszméletlen finom. A lényege természetesen a jó alapanyag. És a legjobb benne, hogy arra hivatkozva, hogy le kell hűlnie, el lehet tüntetni a sáskák szeme elől, hogy valami még maradjon is holnapra. A másik kiváló felhasználási módja a gyerekzsúr. Én biztos ellövöm a következő alkalommal.

A recept:

1 tábla 46%-os tejcsoki
1 tábla 70%-os étcsoki
100 g jó minőségű vajas keksz
1 marék arany mazsola
1 marék paradió, mandula, dió, pisztácia vegyesen, pirítva
1 ek. akácméz
80 g teavaj

A csokit vízgőz felett felolvasztottam a vajjal, az egyik gyerek a kekszet törte, a másik az olajos magvakat, amiket leheletnyi barnacukorral kicsit megpörköltem, aztán az összes hozzávalót alaposan összekevertük, egy lapos műanyag dobozba tettük, lenyomkodtuk, mélyhűtőbe került egy fél órára, aztán csíkokra, majd kis háromszögekre vágtam és a muffinpapírba ültettem őket. Pont falatnyiak és isteniek :)

2011. szeptember 3., szombat

Körtés-csokis semifreddo és szeptember...



...és eszembe jutottak a Nagymamám szavai. Egyszer azt mondta nekem - még fékezhetetlenül optimista, túlcsorduló ifjúkoromban, amikor a nyár volt a mindenem, hogy egyszer majd az ősz lesz a legfontosabb évszak az életemben. Vitatkoztam vele egy darabig, de ő nem szólt többet. Csak szélnek eresztett egy mosolyt a fürtjeim felett. Se a mosolyt, de a szavait nem értettem igazán. Négy éve, hogy elment és én csak mostanában kezdem érteni. A diófa alatt ülök. Este van. Még lágyan, hullámzón ciripelnek a tücskök. Azt is ő mondta nekem egyszer, egészen kislány koromban, hogy a tücskök valójában altatódalt énekelnek (bár én ebben elkezdtem kételkedni, amikor megláttam, hogy hogy néznek ki valójában - ilyen randa bogárból hogy jöhet ki ilyen csodás dallam) Tényleg altatódal-szerű. Az emberben szinte lelassul a vér áramlása, miközben hallgatja. Szóval a fülemben csengenek Nagyikám szavai. Az őszről. Ahogy egyre több és több ősz-élmény raktározódik el bennem, úgy értem meg egyre inkább, hogy min mosolygott. A körte gyümölcs rendelkezik számomra azzal a tulajdonsággal, hogy ha beleharapok, egyszerre érzem a nyár és az ősz ízét. Ráadásul kaptam is egy egész dobozzal, hámozva-felezve, ám olyan meleg volt, hogy rögtön egy fagyi ugrott be róla. Méghozzá a semifreddo. Dicső vég egy kicsit már barnulófélben lévő körtének :))

A hozzávalók és recept:

3 tojás szétválasztva
35 dkg megtisztított körte
10 dkg porcukor
3 doboz 200g-os 30%os tejszín
pár csepp citromlé
1 tábla 46%-os kakaótartalmú tejcsokoládé (Lidl-isteni)
csipet só

A tojás sárgákat habosra keverjük a porcukorral és pár csepp citromlével. Hozzáadunk 2 doboz tejszínt és vízgőz fölött óvatosan besűrítjük és a tűzről levesszük. Közben a harmadik doboz tejszínt és a körtét botmixerrel összeturmixoljuk és a tojásos krémhez adjuk. Hagyjuk kihűlni. Ha kihűlt, akkor a fehérjét a csipet sóval habbá verjük és hozzáadjuk a kihűlt krémhez. Az apróra vágott csokival rétegezzük egy cirka 2 literes műanyag dobozba. Cirka 4-5 óra alatt megszilárdul.Tálalás előtt kis időre ki kell venni, és a semifreddoról fontos tudni, hogy a gyorsan olvadó fajtákat gyarapítja, ami nem baj, mert elfogy, mire elolvadna :)) Ezzel légy hát üdvözölve Ősz!